2. Fejezet

Hangulatos kis helyre vitt minket Fletch. Egy borospinc�ben �lt�nk; egy hossz� asztal egyik oldal�n a McFly h�rom tagja �s Fletch, a m�sik oldal�n mi, l�nyok foglaltunk helyet. Az asztalf�re Dougie ker�lt, aki ink�bb az�rt �lt oda, mert tov�bbra is ki akart maradni a vit�nkb�l, mint b�rmi m�s miatt. T�l�nk Franci �lt hozz� a legk�zelebb, akit �gy t�nt leny�g�z. Doug ugyanis a saj�t figyelm�nek elterel�se �rdek�ben elkezdett h�tk�znapi dolgokr�l fecsegni a hozz� k�zel �l�knek. Ha �tgondoltam volna, biztos furcs�nak tal�lom, hogy a szeg�ny, �rtatlan, kereszt�ny Francit nem a tiszta lelk�, sz�p mosoly� �rett Tom (aki ott �lt vele szemben, �s Gioval SMSezett), hanem a „troublemaker” Dougie sz�rakoztatja jobban. Pattir�l m�r ink�bb el tudtam k�pzelni a dolgot. �gy t�nt, ez a n�gyes (Franci, Patti, Dougie �s Tom) egy k�l�n csoport az asztal m�sik v�g�n.
�n pont Dannyvel szemben �ltem. a marad�k h�rom f� (Fl�ra, Fletch �s Harry) k�rbe�lt minket. Fl�ra term�szetesen mellettem �lt, a k�t „f�rfi” pedig Danny k�t oldal�n, hogyha netal�nt�n egym�s tork�nak esn�nk, id�ben sz�t tudjanak kapni.
Soha nem ettem olyan lassan, mint akkor. Dannyvel v�gig egym�s szem�be n�zt�nk, �s m�r akkor d�h�sen vicsorogtunk ha a pillanatnak ak�r egy t�red�k�re le kellett venni a szem�nket a m�sikr�l. Nem is figyeltem, mit eszek, csak Dannyt n�ztem, �s � is engem. Egy ronda szemvillant�s, egy hirtelen mozdulat, el�g lett volna, hogy egym�snak ess�nk, �s felforgassuk az eg�sz borospinc�t.
Viszont azon k�v�l, hogy �letem leglassabb �tkez�se volt, ott is �ltem �t addigi �letem legnagyobb diadal�t. Ugyanis amikor eb�d v�g�n Fletch megpr�b�lta laz�ra venni a figur�t („Ugyan, sr�cok, ne csin�lj�tok m�r!”) �s oldalba b�kte Dannyt, � �gy feljajdult, hogy azt �r�m volt hallgatni. A vigyor m�g nagyobbra h�z�dott a sz�mon, mikor felh�zta az ing�t, hogy a t�bbiek k�r�s�re megmutassa, mi f�j, �s megl�ttam, milyen sz�p lila-z�ld cs�kot szerzett mag�ra, mikor olyan cs�ny�n a korl�thoz l�ktem el�z�s k�zben. Persze �t is megk�rdezt�k, hogy mit m�velt, �s ezt a sebet nem lehetett �gyetlenked�sre fogni. Ha �nsz�nt�b�l elkezdi verni mag�t egy er�s vasr�ddal, az sem okozott volna ilyen sz�p sebet. K�nytelen volt bevallani, hogy �n tettem vele. Gy�zelem!
- H�-h�! – �v�lt�ttem diadalmasan, k�r�l�ttem viszont senki m�s nem volt ennyire elragadtatva t�le. K�z�lt�k, hogy azonnal hagyjuk abba ezt a gyerekes ellens�gesked�st.
- Soha! – ki�ltottunk fel egyszerre. Innent�l ez m�r t�bb volt, mint a k�zt�nk d�l� h�bor� – ez egy j�t�k volt a t�bbiek k�z�tt, hogy ki b�rja tov�bb idegekkel.
- Ok�! – mondta hat�rozottan Fletch. – Akkor vacsor�zni is egy�tt fogunk. Most pedig ir�ny a k�rh�z. Mindkett�t�knek r�mes sebei vannak, �s Rebus, gondolom szeretn�d megl�togatni D�rit, �s odaadni neki, amit a rokonai k�ldtek. F�l �ra m�lva tal�lkozunk a v�r�teremben. Sok sikert, l�nyok!
*
A megbesz�lt id�pontban �ten �lt�nk a vizsg�l� el�tt – Fl�ra, Harry, Fletch, Danny �s �n. Fletch a t�bbiekt�l nem v�rta el, hogy v�gig�lj�k, am�g minket vizsg�lnak. Fl�ra kez�ben emellett egy doboz is volt, ami tele volt az �ltalam csemp�szett (vicceltem, �tengedt�k :P) aj�nd�kokkal, �s levelekkel, amit a magyar ismer�sei, rokonai, bar�tai, �s �zletfelei (…) k�ldtek. �gy volt, hogy majd a vizsg�lat ut�n �n viszem fel D�rinak, de a kezel�orvosom, Mr Hale kijelentette, hogy bizony m�g azt is elk�pzelhet�nek tartja, hogy vacsor�ig bent tart, annyi s�r�l�sem van, ez�rt Fl�r�t felk�ldtem D�rihoz a dobozzal. Dannyvel bement�nk a vizsg�l�ba �s fel�lt�nk k�t k�l�nb�z� �gyra. Nem sokkal ut�nunk Fletch �s Harry (aki am�gy csak az�rt j�tt el, hogy sz�ks�g eset�n sz�t tudjon v�lasztani engem �s Dannyt) is bej�tt. Fletch odapender�lt Dannyhez, Harry pedig oda�lt mell�m.
- Hogy legyen t�rsas�god! – v�laszolta meg a ki nem mondott k�rd�semet.
Ezek ut�n a dolgok elkezdtek furcs�k lenni. El�sz�r is �szrevettem, hogy t�k felesleges beh�zni a f�gg�nyt, vagy megk�rni minket, hogy forduljunk el egym�st�l, mivel T�K�R VOLT A PLAFONON. M�sodszor pedig az ok, ami�rt be akart�k h�zni a f�gg�nyt (azon k�v�l, hogy f�ltek, hogy �sszevesz�nk): mivel a testemet mindenhol horzsol�sok �s s�r�l�sek bor�tott�k, feh�rnem�ben kellett ott �ln�m, �s n�znem ahogy vizsg�lnak, �s fert�tlen�tik (��, b�r nem hangosan, nehogy Danny meghallja) a sebeimet. Danny ezzel szemben a m�sik �gyon f�lmeztelen�l �lt. Csak most vettem �szre, hogy milyen j� teste van. Tudom, ezt le k�ne tagadnom, de azt vettem �szre, hogy aki olyan gy�va, hogy nem ismeri el az ellenfele er�ss�geit, annak �ltal�ban ez is lesz a veszte. �gyhogy Dannynek j� a fels�teste. Nagyon.
Persze, �n sem panaszkodhattam – a t�nc kihozza az ember legjobb alakj�t, de �n jelenleg 17 horzsol�ssal, �s 24 k�nnyebb s�r�l�ssel  �ltem ott (melltart�ban, �s bugyiban, ez t�ny).
- H�t fiatalok – kezdte Dr Hale a maga harminch�t �v�vel.:) – azt kell hogy mondjam, hogy nagyon szerencs�sek voltak. Nagyon kev�s ember �ssza meg olyan k�nnyen a l�pcs�r�l val� legurul�st, mint maga, kisasszony, �s �gy n�z ki, hogy a fiatal�rnak sem t�rt el semmije, b�r m�g szeretn�nk megr�ntgenezni; biztos, ami biztos. Egy�bk�nt ha r�m hallgatnak, abbahagyj�k a harcot, mert nagyon k�nnyen a csontjaikba, vagy ak�r az �let�kbe is ker�lhet.
- A karrieretekr�l nem is besz�lve – fejezte be Fletch.
Ahogy Danny�k kimentek az orvossal meg n�h�ny �pol�val egy�tt, ketten maradtunk Harryvel egy cs�ndes �pol�n� t�rsas�g�ban.
- K�rdezhetek valamit? – sz�lalt meg Harry.
- M�r megtetted, de ma nagylelk� kedvemben vagyok, �gyhogy k�rdezhetsz m�g egyet.
- Dannyvel nem volt�l nagylelk�! – morgott.
- Ad egy: el�sz�r �n gurultam le a l�pcs�n, �s � csak ut�na esett neki a korl�tnak. Ad kett�: Dannynek EGY rohadt s�r�l�se van, nekem meg negyvenegy. Ez pontosan a negyvenegyszerese az � s�r�l�seinek... Mi a k�rd�s?
- H�t.. igaz�b�l ez. Mi�rt csin�lj�tok ezt?
- Mondom, hogy � kezdte! – v�dekeztem.
- Nem azt. Mi�rt kezdtetek versengeni? Tudom, hogy Danny nem kedvelt az elej�n, de p�r nap alatt minden bossz�s�g�t elfelejtette volna. ”�gy b�nj m�sokkal, ahogy te is szeretn�d, hogy b�njanak veled!” – mindig ez volt a mott�ja, �s most mintha mindezt elfelejtette volna. Hogy t�rt�nhetett, hogy az egyszer� ellenszenvb�l ilyen k�zellens�gesked�s lett?
Harry szem�be n�ztem, mik�zben felszisszentem, mert baromi f�jdalmas volt az, ahogy a v�llamon l�v� sebet fert�tlen�tette a n�v�r.
- Tudod, sosem szerettem azokat az embereket, akik hall�sb�l megut�lnak valamit vagy valakit. Danny pedig pont ezt csin�lta velem.
- Mondom, hogy p�r nap alatt lehiggadt volna. �gy szerintem egy h�nap m�lva sem fog.
- V�rj, m�g nem fejeztem be! – �ll�tottam le, azt�n tov�bb mes�ltem. – Miut�n kimentetek, mi m�g ottmaradtunk (ez�rt is k�st�k le a liftet), �s az a gy�l�let, amit akkor l�ttam a szem�ben, m�r r�gen nem abba a kateg�ri�ba tartozik, amit egy v�llr�nd�t�ssal el lehetne int�zni. De ezt m�g elint�zhett�k volna azzal, hogy egyszer�en nem sz�lunk egym�shoz. Ami engem felhergelt az az volt, hogy amikor megl�tta, hogy k�vetem, elkezdett iszonyatos gyorsas�ggal rohanni. � pedig akkor �rhette el a tet�pontot, amikor el�sz�r megel�ztem.
- Istenem, Rebus, feln�ttek vagytok mindketten! Ne viselkedjetek �gy, mintha… nem is tudom – nem tal�lt szavakat, de �n �gy is tudtam, mire gondol.
- Tudom. Az �n mott�m az, hogy „Az �llatok �llatok, az emberek viszont civiliz�lt t�rsadalomban �lnek”. Danny viszont kihoz bel�lem mindent, ami nem emberi. �gy �rzem magam, mintha most l�ptem volna ki egy Stepheny Meyer k�nyvb�l, ahol az emberek ak�r v�mp�rok, meg v�rfarkasok is lehetnek.
Harry b�lintott.
- De ha t�nyleg ilyen rosszul �rzed magad miatta, akkor minek csin�lod?
- A versenyszellem miatt, ami ezzel j�r. Ha kisz�lln�k…
- Akkor te lenn�l az okosabb? – k�rdezte ironikusan.
- Akkor Danny nyerne!
- De te m�r nem versenyezn�l, teh�t ez t�ged nem zavarna…
- Akkor meg gy�v�nak tartana, �n meg �t h�ly�nek �s ha lehet, m�g enn�l is jobban ut�ln�nk egym�st.
- J�, nyert�l… - s�hajtott.
Ut�na sokat nem besz�lt�nk, csak n�ha felszisszentem, meg megszor�tottam egy �pp az utamba akad� testr�sz�t (kez�t, l�b�t, kisujj�t, �s egyszer a t�rd�t is) f�jdalmamban. Nem sokkal k�s�bb viszont visszaj�tt Dr Hale meg a t�bbiek. Az orvos Danny r�ntgenfelv�teleit lobogtatta a kez�ben. Danny olyan f�jdalmas arckifejez�ssel j�tt vissza, hogy azt m�g n�zni is sz�nalmas volt.
- Na mi az, siker�lt meg�ln�m t�ged? – k�rdeztem goromb�n, mire Harry oldalba b�k�tt.
- Elrepedt a medencecsontom miattad! – panaszkodott a k�pembe nyomva az egyetlen n�la l�v� r�ntgenk�pet. Harry r� is sz�r�san n�zett. Elvigyorodtam.
- �rtem. H�t akkor legk�zelebb jusson ez eszedbe miel�tt megint le kell gurulnom egy l�pcs�soron miattad!
- El�g legyen! – v�gta el a besz�lget�st Fletch.
- Mindenesetre be fog gy�gyulni – jegyezte meg halkan Dr Hale. – Viszont a j�v� h�ten m�g mindenk�ppen vissza kell j�nni, hogy megn�zhessem, hogy mennyit javult. Ker�lj�k a fizikai munk�t!
�pp ahogy ezt kimondta, a rajtam dolgoz� �pol�n� felrakta az utols� ragtapaszt, �s fel�lt�zhettem. Miut�n felh�ztam magamra a fels�m, Danny tekintet�vel tal�ltam szembe magam, aki engem fix�rozott.
- Te meg mi a fen�t b�mulsz?
- Semmit – mondta lassan, �s d�h�sen, azt�n elkapta r�lam a tekintet�t.
Tov�bbra is az �gyakon �lt�nk a vizsg�l�ban, �s m�r csak arra v�rtunk, hogy Danny seb�t bek�t�zz�k. A t�volb�l morogtunk egym�sra. Harry megmarkolta a csukl�m, �s szorosan fogott, hogy m�g v�letlen�l se csin�ljak semmi meggondolatlans�got. P�r perccel k�s�bb azt�n Fl�ra is megjelent, Fletch pedig bejelentette, hogy indulnunk kell, ha oda akarunk �rni id�ben az �tterembe.
- De �n m�g be akartam k�sz�nni D�rihoz! – sz�ltam r�. D�ri volt az egyik legjobb bar�tn�m a t�nccsoportb�l.
- Majd bek�sz�nsz holnap. Indul�s!
Ha valamit megtanultam Dannyt�l, akkor az az volt, hogy Fletchnek tilos ellent mondani. M�g nem tudtam mi�rt, de tudtam, hogyha akad�koskodn�k, akkor annak nem lenne j� v�ge. Legal�bbis erre utalt Danny eb�d el�tti megjegyz�se. �ppen ez�rt nem sokkal k�s�bb m�r egy eleg�ns �tterem egy eldugott szob�j�ban �ltem a t�bbiekkel. Korai vacsora volt d�lut�n hatkor, de persze vannak, akik ann�l k�s�bb m�r nem is esznek.
A vacsora n�mik�pp nyugodtabban zajlott, mint az eb�d. M�g mindig tapintani lehetett a Danny �s k�ztem l�v� fesz�lts�get, de ez�ttal minden falat�t ki tudtam �lvezni a tejsz�nes csirk�mnek. Tov�bbra is izz� szemmel meredt�nk egym�sra, de m�r n�ha bele is folytunk a besz�lget�sbe, b�r egym�ssal sosem �rtett�nk egyet. Doug is nyugodtabbnak, �s bar�ts�gosabbnak t�nt. Nyolc k�r�l (addig elvoltunk egym�ssal) Fletch fel�llt, �s bejelentette, hogy a fi�knak menni�k kell.
- Hov�? – k�rdeztem.
- A sr�cok egy late-night showban szerepelnek – hajolt oda hozz�m Patti.
- Ja, akkor ez�rt vacsiztunk ilyen kor�n? – k�rdeztem Fletcht�l �szre sem v�ve, hogy m�g mindig magyarul besz�lek.
- I beg your pardon…
- Nothin’ – legyintettem.
- H�t akkor mi megy�nk, sziasztok l�nyok! Fl�ra, a k�rtya m�g n�lad van, ugye? – k�rdezte Fletch.
- Persze, minden rendben lesz! – biztos�totta amaz.
- MILYEN K�RTYA? – fakadtam ki fogalmam-sincs-milyen nyelven, de angolul folytattam. – Emberek, mi�rt hagytok ki minden inf�b�l?
- Mert cs�t�rt�k�n szoktuk megbesz�lni a heti beoszt�st, �s ma p�ntek van. :P
- Most m�r t�nyleg menn�nk kell! – s�rgette a fi�kat Fletch. Most m�r mindannyian fel�lltunk az asztalt�l. A sr�cok odaj�ttek hozz�nk, �s puszizkodtak vel�nk. Tom biztat�an r�m mosolygott, Dougie is nagyon kedves volt, Harry pedig a f�lembe s�gta, hogy vigy�zzak magamra. Danny viszont m�g csak el sem k�sz�nt, nemhogy puszit adott volna. Hab�r lehet, hogy az lett volna a veszte, ki tudja? Mindenesetre, amikor m�r mindenki megnyugodott, hogy ezen a vacsor�n sem t�rt ki a harmadik vil�gh�bor�, �n s�rtetten a t�voz� McFly ut�n ki�ltottam.
- Neked is szia, Danny!
Megfordult, �s izz� szemmel meredt r�m. K�zelebb j�tt, nagyon k�zel, eg�sz a plafon fel� kellett ford�tanom a fejem, hogy l�thassam az arc�t, amir�l m�g mindig sug�rzott a gy�l�let. Olyannyira, hogy f�lelmemben megmarkoltam az oldalamr�l l�g� dobver�t. Fogalmam sincs, mihez kezdtem volna vele, ha �gy �rzem, haszn�lni kell, de szerencs�re erre nem ker�lt sor. A megjegyz�semet figyelmen k�v�l hagyva csak ennyit mondott:
- �lvezd ki a h�tv�g�t, mert h�tf�n pr�b�lunk! – de ezt is olyan hidegen �s halkan sziszegte, �s �gy izzott, mint aki m�r a fejf�mat l�tja maga el�tt. K�r�ln�ztem. Mindenki minket b�mult, Fletch pedig elkezdte kiterelni a McFlyt. Megemeltem a szem�ld�k�m.
- Na ki fog elk�sni?
Felh�zta a sz�ja egyik sz�l�t.
- Ott leszek, ne agg�dj. �s nem ez lesz �leted legjobb �lm�nye, azt garant�lom.
Most m�r nagyon m�rges voltam. Az, ahogy � f�l�m magasodva pr�b�lt megf�leml�teni, az… ut�nozhatatlan volt. �n k�zel sem tudtam volna ennyire ijeszt� lenni. �ppen ez�rt visszavettem, �s abban a st�lusban v�laszoltam, mint amikor a k�rh�zban figyelmeztettem.
- Tudod, n�gy m�sodpercig tart elmenni od�ig, �s kil�pni azon az ajt�n. �n kett�t adok neked – id�ztem. M�r csak � volt bent a McFlyos bag�zsb�l. Valamelyest lehiggadt, de m�g mindig d�h�sen n�zett.
- Audrey Hepburn, �lom luxuskivitelben – jel�lte meg az id�zet forr�s�t egy f�lmosollyal. Basszus!
Egy ideig m�g farkasszemet n�zt�nk egym�ssal, azt�n mikor pislogtam mindenf�le megjegyz�s n�lk�l, egy vigyorral az arc�n sarkon fordult, �s lassan kis�t�lt. Felmordultam.
 - Hogy �n mennyire gy�l�l�m ezt a pasit!