6. Fejezet

Arra �bredtem, hogy puszilgatj�k a nyakam.
- Danny… - ny�sz�r�gtem f�l�lomban. – Mennyi az id�?
- Nem fontos – suttogta a f�lembe. – Ink�bb azt mondd meg, hogy most elv�rod-e t�lem, hogy elmenjek.
Erre azt�n t�nyleg fel�bredtem.
- Mi bajod van? – k�rdeztem, azt�n lassan megk�stoltam az ajk�t.
- H�t eredetileg az lett volna a terv, hogy most hazamegyek, ahogy tegnap te is lel�pt�l, csak h�t… �n nem akarlak itt hagyni! – mondta elk�peszt�en szexi hangon. Lehet neki ellen�llni? – Nem baj, ha nem megyek el?
Elmosolyodtam, �s �tkaroltam.
- Nem. Sz�ks�gem van r�d.
Ok�, ezt a sort nem �n mondtam, hanem az a… gonosz man�, aki megb�jt bennem, rendben? Meg h�t �lmos voltam, �s �ssze-vissza besz�ltem. Ez�rt mondtam azt, amit mondtam.
Aludtunk m�g egy p�r �r�t de azt�n musz�j volt felkelni.
- �n megyek zuhanyozni! – mondta Danny, azt�n �sszekapkodta a ruh�it a f�ldr�l �s elindult a f�rd� fel�. Az ajt�n�l azonban megfordult. – Te nem j�ssz?
- Mi? Hogy �n?
- Aha. Zuhanyozhatn�nk egy�tt – kacsintott r�m.
- Danny, te tulajdonk�ppen mit akarsz t�lem?
- �n csak j�l akarom veled �rezni magam – v�dekezett. Ez nagyon j�l hangzott, de �n megl�ttam a h�ts� sz�nd�k�t.
- Teh�t nappal harcos, �jjel szeret�? – k�rdeztem.
- Ha neked is megfelel! – v�gta r�. Nekem pedig t�bb�-kev�sb� megfelelt, �gyhogy ut�namentem a f�rd�be.
- M�g sosem f�r�dtem m�sokkal – vallottam be, mikor m�r a zuhany alatt �lltunk.
- Nem tudod, mit hagyt�l ki! – v�laszolta, azt�n megcs�kolt.
Egy �r�val k�s�bb m�r pontosan tudtam. �s �r�ltem, hogy t�bbet nem kell n�lk�l�zn�m. Ut�nozhatatlan l�tv�ny, ahogy a v�zcseppek lecsorognak a test�n…
Mikor kij�tt�nk a hotelb�l, Danny hazament tiszta ruh�k�rt, �n meg elindultam a st�di�ba. Szok�sos nap volt, minden j�l ment, azt lesz�m�tva, hogy Franci, �s Patti k�l�n klikket alap�tottak, �s sosem n�ztek a nyakamra, ami most egy�ltal�n nem volt elfedve. Dannyvel is viszonylag megvoltunk, nem veszekedt�nk, n�ha mosolyogtunk is egym�sra, komolyan �gy �reztem, hogy v�gre v�ge lesz ennek a harcnak a reggeli kijelent�s ellen�re is (miszerint nappal m�g mindig h�bor�zunk). Harryvel �s Dork�val eb�deltem, Fl�r�val vacsiztam (akinek az �jonnan szerzett harap�snyom is nagyon tetszett), azt�n mikor lement a nap, bekopogtam Dannyhez. St�lusosan a fogkef�mmel a kezemben �lltam meg az ajt�ban, hogy pontosan tudja, hogy maradni akarok est�re. Ez ellen nem is volt kifog�sa csak a fogkefe ellen.
- �s mi�rt nem j� neked az eny�m? – k�rdezte elj�tszott s�rt�d�tts�ggel.
- Mi�rt, azt is k�ldenek a rajong�id?
- Nem – mondta, mik�zben kiny�jtotta a nyelv�t. – Az, amit �n haszn�lok.
- A pasik nem szokt�k szeretni, ha m�sok haszn�lj�k a fogkef�j�ket – mondtam megr�ntva a v�llam, mire Danny elvigyorodott �s a f�lemhez hajolt.
- H�t hol tud az lenni, ahol �n m�g nem voltam?
�n is elvigyorodtam. Ilyen hozz��ll�ssal m�g nem tal�lkoztam, de nagyon tetszett.
- Menj csak be a f�rd�be! Van egy meglepet�sem.
- Nocsak!
�s t�nyleg volt. A f�rd�k�d megt�ltve forr� ill�olajos, f�rd�s�s v�zzel, ami ki sem l�tszott a hab al�l. L�gy zene sz�lt, �s a k�d mellett l�v� kis asztalk�n k�t poh�r pezsg�t pillantottam meg egy t�l csokis eperrel.
- H�ha! – n�ztem nagyot. – Kitett�l magad�rt! Mivel viszonozhatom?
Danny a h�tt�rben elnevette mag�t.
- Azzal, hogy �lvezed…
H�t ezt nem volt neh�z teljes�teni. Levetk�zt�nk, �s Danny befek�dt a k�dba, �n pedig az �l�be, �s �gy �lvezt�k a vizet, meg egym�s k�zels�g�t.
- Tudod, ez az igazi egy�tt f�rd�s – magyar�zta, mikor m�r egy ideje bent �lt�nk.
- H�t igen, amit reggel csin�ltunk, az mosakod�s volt ehhez k�pest – nevettem. Egy ideig megint csendben maradtunk, �s bennem megint felt�rtek a k�telyek. Nem az, hogy ezt nem szabadna csin�lnunk, azon m�r t�l voltam… csak hogy akkor most mit is akar? Ha t�nyleg csak az �gyban akar szeretni, akkor mi�rt csin�l nekem romantikus f�rd�t? Azt�n egy kicsit eltereltem a gondolataimat Dannyr�l abba az ir�nyba, hogy �n mit akarok. Pontosan tudtam, hogy k�sz lenn�k arra, hogy ne csak az �gyban l�ssuk egym�st. Azt viszont ne tudtam eld�nteni, hogy m�g mindig csak akarom Dannyt, vagy az �rzelmeim m�r m�sfel� h�znak. �s abban a pillanatban, ahogy a k�rd�st megfogalmaztam magamban, tudtam a v�laszt is: SZERETEM DANNY JONEST.
Ha ezt akkor valakinek elmes�lem, azt gondolja, hogy beleszerettem Dannybe a McFlyb�l, �s hogy semmi �rtelme egy szt�rral kezdeni; de nekem Danny akkorra m�r m�st jelentett. Val� igaz, hogy amikor �sszeveszt�nk, Danny McFlyjal vesztem �ssze. A l�pcs�h�zban Danny McFlyt el�zgettem. Az �tteremben Danny Mcflyra vetettem m�rges pillant�sokat. Danny McFlyt cs�koltam meg a kapualjban, �s m�g akkor is a popszt�rt l�ttam benne, amikor lefek�dtem vele. Akivel viszont f�r�dtem… az Danny JONES volt. Danny Jones mellkas�ra d�ltem r�, Danny Jones kez�t simogattam, Danny Jones rajzolgatott sz�rakozottan k�r�ket a ujj�val a hasamra, �s Danny Jones is hajolt a v�llamra, �s az � lehelet�t �reztem a nyakamon, ahogy megk�rdezte:
- Mi az? Min gondolkodsz?
R�n�ztem. Pr�b�ltam olvasni a szem�b�l. K�ptelen voltam megmondani neki. �gy gondoltam, ha bevallom, mit �rzek, kidob.
- Azon, hogy milyen fantasztikusan j�l �rzem magam veled! – feleltem v�g�l. Nem �llt t�vol az igazs�gt�l, �s pontosan azt v�laszoltam, amit hallani akart.
- J�l sejtem, hogy akkor ezt majd szeretn�d megism�telni? – vigyorodott el.
- J�l – vigyorogtam �n is azt�n belekortyoltam a pezsg�mbe. – De tudod, mit? El�sz�r is folytatni szeretn�m… - Ezzel elvettem egy csokis epret, �s a sz�j�ba adtam.
M�g sok�ig elvoltunk a f�rd�k�dban, �s ez az este is �gy v�gz�d�tt, mint az el�z�ek. Vagyis h�t… ugyan�gy az �gyban v�gezt�k, mint eddig, de… annak tudat�ban, hogy olyasvalakivel fekszem le, akit szeretek, teljesen m�s �rz�s volt.
M�snap reggel mindketten Danny �breszt��r�j�ra �bredt�nk. K�r�ln�ztem. Egym�st �tkarolva fek�dt�nk az �gyon, a takar� a derekunkhoz lecs�szott, az ajt� f�lig nyitva. A red�ny�n kereszt�l a nap apr� s�vokban vil�g�totta meg az arcunkat.
- A fene! – ki�ltott fel Danny. – �gyba akartam hozni a reggelinket.
Nem akartam, hogy ezt mondja. Ett�l csak m�g jobban beleszerettem. Szomork�s mosollyal v�laszoltam a kijelent�s�re, azt�n elindultam reggelizni.
*
Cs�t�rt�k l�v�n k�nny� napunk volt, viszont ma volt a f�pr�ba el�tti utols� pr�ba is. A l�nyok persze be voltak zsongva. Egyszer sikeresen v�gigzongor�ztuk az el�ad�st (�tvitt �rtelemben, persze), azt�n Fletch sz�netet hirdetett. A sz�netben odaj�tt hozz�m Patti.
- Figyelj, �n pr�b�ltam ki�r�teni a fejemb�l �s nem gondolni r�tok, de most m�r k�ptelen vagyok. B�rcsak ne mondtad volna el! – panaszolta. Nem igaz�n tudtam, mit kellene erre v�laszolni.
- Ne haragudj, hogy elmondtam – mondtam �sszer�ncolt szem�ld�kkel. – De igaz�b�l te k�rdezted…
- J�, nem err�l van sz�, de… gondolkodtam – kezdte, azt�n fel�m sand�tott.
- Szerintem m�r el�g nagyok vagyunk ahhoz, hogy ne l�jem le a nyilv�nval� po�nt. Folytasd!
- Sz�val ez hogy Danny meg te… nem tudom, hogy vagytok, de nem tartom j� �tletnek.
�gy d�nt�ttem, hogy a m�sodik nyilv�nval� po�nt (miszerint „j�l vagyunk, k�szi”) sem fogom lel�ni, mert egy sokkal fontosabb dolog �rdekelt.
- Mire gondolsz tulajdonk�ppen?
- Arra, hogy semmik�ppen sem j�, hogy nektek viszonyotok van.
- Te , Patti… - kezdtem lassan. – Nem hiszem, hogy ennek a dolognak ennyire k�ne �rdekelni t�ged.
- Magyarul semmi k�z�m hozz�. �rtem. De az�rt hallgass meg, j�?
- Mi b�nt? – s�hajtottam.
- Elmondan�d pontosan, hogy mi van k�ztetek?
- „Lover by night, fighter by day” - id�ztem el�z� nap reggeli kijelent�semet.
- Teh�t akarj�tok egym�st de k�zben pedig ki nem �llhatj�tok. Err�l van sz�?
- Mondjuk – b�lintottam.
- Mi�rt csak mondjuk? – k�rdezte szkeptikusan.
- Patti, k�ny�rg�m hagyj m�r, m�g �n sem tudom, hogy mit �rzek, h�t m�g te! – fakadtam ki, mire egy nagyon furcsa n�z�ssel tal�ltam szembe magam.
- �rzel valamit?
- Basszus! – kaptam a sz�m el� a kezem.
- Te bele vagy esve Dannybe!
- Psszt!
- Minek? �gyse �rti!
- Ja – morogtam.
- Minden esetre jobb, ha tudod, hogy ennek nagyon-nagyon rossz v�ge lesz.
- Ett�l most nagyon megijedtem �n, a f�ldi haland�, aki m�g csak j�solni se tud!
- Ne velem legy�l ilyen, te cseszted el magadnak! – v�gott vissza.
- Igen? Elcsesztem? �s ezt mib�l gondolod, ha szabad tudnom?
Patti valamennyire lehiggadt.
- Ha te Dannynek csak az �gyban kellesz, neked viszont �rzelmeid vannak akkor abb�l sosem lesz norm�lis kapcsolat, f�leg ha nappal meg ut�lj�tok egym�st. Valld csak be az �rzelmeidet, �s kit�r a harmadik vil�gh�bor�!
Ak�rmennyire is f�jt, igazat kellett adnom neki.
- Igen, �ppen ez�rt nem vallom be. J� nekem �gy ez, ahogy van. Komolyan.
- H�t.. te tudod! �s mi lesz, mikor visszamegy�nk Magyarorsz�gra?
- Addig m�g van egy csom� id�.
- H�t ez az! Annyira hozz� fogsz szokni, hogy k�sz hal�l lesz a sz�vt�r�s, amikor ott kell hagynod.
- Sz�vt�r�s? – emeltem meg a szem�ld�k�m.
- Aha. Meg fog repedni, azt�n kett� fog hasadni, azt�n darabonk�nt sz�tt�rik.
A tenyerem a homlokomon csattant.
- Patti, az egyetlen dolog, amit a sz�v csin�l, hogy v�rt pump�l! M�rmint… ok�, ez el�g fontos, de sz� sincs itt t�r�sr�l. Lesz egy p�r rossz napom �s k�sz.
- H�t… te tudod.
Ebben maradtunk v�g�l, de Pattir�l tov�bbra is ler�tt, hogy nem tetszik neki, hogy mi ketten… �n pedig egyed�l maradtam. M�skor ilyenkor Harryhez vagy valamelyik l�nyhoz, esetleg Fletchhez rohantam volna. Most azonban egy �j dolog fogalmaz�dott meg a fejemben. Olyasvalakihez mentem oda, akivel eddig nem annyira foglalkoztam, pedig � is nagyon kedves volt velem �s r�ad�sul most csak � seg�thetett nekem. Bekopogtam az �lt�z�j�k ajtaj�n �s er�sen rem�ltem, hogy nem lesz ott Danny. Im�im meghallgat�sra tal�ltak, mert bent csak Harry volt �s Tom.
- Valami baj van? – �llt fel a sz�k�b�l Harry.
- Szerencs�re nem, igaz�b�l Tomhoz j�ttem - mosolyogtam, mire az eml�tett feln�zett, Harry pedig �sszer�ncolta a szem�ld�k�t.
- Miben seg�thetek? – k�rdezte Tom udvariasan.
- Kivel eb�delsz?
- ��… eddig �gy tudtam, Gioval. Mi�rt?
- Akkor mindegy, hagyjuk! – hajtottam le a fejem, �s elindultam kifel�, mikor meghallottam, hogy Harry megk�sz�r�li a tork�t. Visszafordultam, �s megl�ttam, hogy sz�r�san n�z Tomra.
- Ok�-ok�! – s�hajtott �, �s ut�nam j�tt a folyos�ra. – Mir�l lenne sz�?
�n m�g t�togtam Harrynek egy k�szit, miel�tt v�laszoltam volna.
- Nem tudom, hogy tudod-e, de nekem van egy band�m…
- �s te vagy a dobos – tette hozz�.
- T�bbek k�z�tt.
- Ezt hogy �rted? – vonta fel a szem�ld�k�t.
- Zongor�n is tudok j�tszani. vagyis h�t… szintetiz�toron is.
- Ugye nem �r�kat akarsz venni t�lem? – k�rdezte megr�m�lve.
- Nem. Szeretn�k �rni egy dalt.
- Aha – b�lintott. – De ugye nem akarod, hogy el�adjuk? – k�rdezte, mire elkezdtem nevetni.
- Ne l�gy m�r ilyen paranoi�s! Megvan a saj�t band�m, majd mi el�adjuk. Enn�l sokkal nagyobb k�r�sem van – tettem hozz�.
- �s mi lenne az?
Most, hogy kider�lt, hogy semmit nem akarok puszta sz�vess�gb�l k�rni a McFlyt�l (b�r megjegyzem megtehettem volna ha m�r k�pes voltam kiutazni Angli�ba miattuk), �gy t�nt, Tom elkezdett �rdekl�dni.
- Szeretn�m k�lcs�nk�rni a McFly st�di�j�t, hogy felvehessem.
Tom f�jt egy nagyot, �s �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, majd megr�zta a fej�t.
- Azt, amit most k�rt�l semmik�ppen sem tudjuk megoldani – kezdte, mire lehajtottam a fejem. – Viszont mivel t�rt�netesen hallottam p�r sz�motokat, �s azok tetszettek; ha t�nyleg j� az, amit �rt�l/�rni szeretn�l, akkor tudok egy m�s megold�st. Van m�r valami �tleted? – k�rdezte.
- Persze, a fejemben van az eg�sz dalsz�veg! – v�laszoltam, de a reakci�j�b�l l�ttam, hogy nem ez volt a megfelel� v�lasz.
- Te dalsz�vegre akarsz dallamot �rni?
- Nem lehetetlen! – v�gtam vissza. – M�sok is szoktak…
- De dallamra sz�veget k�nnyebb.
- Szeretem a kih�v�sokat – ny�jtottam ki a nyelvem, mire � is az �v�t, erre viszont k�nytelen voltam megjegyezni, hogy az eny�m szebb, � pedig elt�n�d�tt azon, hogy ugyan mit v�gjon hozz�m.
Miut�n �gy megtal�ltuk a k�z�s hangot, Tom egy felvev� st�di�ba vezetett, ahol le�rtam neki a sz�veget �s elkezdtem kicsit j�tszadozni a szintin azzal, hogy milyen dallama is lehetne. �gy elmulattuk az id�t, hogy Tom �szrevette, hogy elk�sett a megbesz�lt eb�dr�l, �gyhogy bocs�natot k�rt Giot�l telefonon �s lemondta az eg�szet. � persze mondta, hogy j�l van, persze, nincs harag, neki is van m�s dolga, �s nem akarja h�tr�ltatni Tomot. A besz�lget�s�kb�l az t�nt ki, hogy nem ez volt az els� eset, de Gio egy rendk�v�l meg�rt� bar�tn�. Ami engem jobban �rdekelt az az volt, hogy mi�rt mondta le. F�l �ra k�s�ssel sim�n oda�rhetett volna. �s amikor ezt megk�rdeztem t�le, egy f�lmosollyal v�laszolt:
 - Mert most fontosabb dolgunk van. Szeretn�lek bemutatni egy bar�tomnak!