11. Fejezet

Fletch megdics�rt, hogy minden rendben volt a sajt�t�j�koztat�n, azt�n hozz�tette, hogy „de most nem err�l akarok besz�lni”. Megr�m�tett az, ahogy r�m n�zett. Azt�n el�vett egy bor�t�kot �s a kezembe nyomta.
- Nem r�g �rkezett – magyar�zta – �s neked van c�mezve.
Kinyitottam, mik�zben azon gondolkoztam, hogy mi�rt nem k�pesek emailben vagy telefonon lerendezni. Azt�n r�j�ttem, hogy se a telefonom nem volt bekapcsolva, se az emailemet nem n�ztem legal�bb egy hete. F�jtam egyet, �s kiszedtem a lapokat a bor�t�kb�l.
- Mi az? – k�rdezte Danny, mert magyarul volt.
Intettem neki, hogy majd elmondom, azt�n elolvastam. Amint v�gigolvastam, kifutott az arcomb�l a v�r l�gszomjam lett, �s belenyomtam a k�rm�met Danny engem fog� karj�ba…
- ��! – kapta el a kez�t. – Mi a baj? Mi ez a lev�l? Hivatalosnak l�tszik.
- Ez, k�rlek, egy id�z�s!
- B�r�s�gi? Na ne! – kapta ki a kezemb�l, mintha �rten�. – De h�t… mi�rt?
Nagy leveg�t vettem.
- A f�ltes�mat… megm�rgezt�k!
- Micsoda? Neked van tes�d?
- Igen, egy nyolc �ves fiatalember apai �gr�l. Azt �rj�k, k�t napja evett valamit, �s az�ta k�m�ban van. A nyomoz�s miatt be kell mennem a b�r�s�gra…a Budapesten l�v�re – tettem hozz�, mire Danny elt�totta a sz�j�t. Azt hittem kommentel, de azt�n Fletchre n�zett.
- Mikor j�tt a lev�l?
Fletch, aki eddig mindent tud�an b�logatott, Dannyre emelte a tekintet�t.
- Ink�bb a kelt�t n�zz�tek.
Villant a szemem – h�rom napja �rt�k. Vagyis a tes�m �t napja nem kelt fel.
- El kell int�znem egy telefont! – pattantam fel, majd elviharzottam a mobilom�rt.
Amikor azt mondtam, hogy EGY telefont az el�g er�s meggondolatlans�g volt. El�sz�r apuk�mat h�vtam, hogy magyar�zza meg nekem, hogy mi t�rt�nt. Azt tudtam meg bel�le, hogy egy aj�nd�k cukorka volt a ludas. Egy nap egyszer csak el�ker�lt a konyhafi�kb�l, a tes�m megk�rdezte, hogy ehet-e, az anyja mondta neki, hogy persze, �s ez lett az eredm�ny… Nekem, mint gyan�s�tottnak az el�z� egy hetet kell igazolnom, illetve azt, hogy a cukorka semmik�ppen nem sz�rmazhatott t�lem.
Apuk�m ut�n r�gt�n n�h�ny ismer�s�met h�vtam, akinek k�ze lehetett a dologhoz, ak�r csak annyi, hogy a napokban tal�lkozott a tes�mmal. Plusz inform�ci�val senki nem tudott szolg�lni, de legal�bb kerekk� tett�k a t�rt�netet. Ugyanis v�gig azon gondolkodtam, hogy ki akarhatta meg�lni a f�ltes�mat, �s mi�rt? Az egy dolog, hogy a rokonait gyan�s�tottnak �ll�tj�k be,de mi�rt nem keresnek igazi tettest? Mi van ha a gyilkos m�g nem tett le sz�nd�k�r�l? Mi van ha a f�ltes�m m�g mindig vesz�lyben van?
Anyuk�mat utolj�ra hagytam. Tudtam, hogy � fogja a pontot kitenni az i-re. Tudott arr�l, hogy mi t�rt�nt, �s azt mondta, hogy nagyon agg�dik �rtem. Mikor megmondtam neki, hogy hazamegyek egy id�re, meg�r�lt. Azt nem mertem elmondani, hogy sz� sincs egy h�tn�l t�bbr�l. Vissza kell m�g j�nn�m Angli�ba.
Am�g �n a telefon�l�ssal voltam elfoglalva, addig Fletch �sszeh�vott mindenkit, �s mire vissza�rtem, m�r az eg�sz banda t�ncosostul, Szabistul ott v�rt. Danny r�gt�n odarohant hozz�m, �s meg�lelt.
- Na most mi lesz? – k�rdezt�k t�bben is.
- Sr�cok! – mondtam nekik. – Tudom, hogy hatalmas galib�t okozok, de haza kell mennem. Amilyen gyorsan csak lehet.
Nem voltak m�rgesek, ink�bb meg�rt�en n�ztek r�m. Fletch nyilv�n v�zolta m�r az esetet. Az�rt r�viden �n is elmondtam. Besz�mol�mat azzal fejeztem be, hogy egy hetet szeretn�k otthon t�lteni, �s min�l hamarabb el k�ne indulnom.
- J�! – mondta Fletch. – Menj haza �s pakolj! �n addig elint�zem neked a repjegyet…
Ott helyben a nyak�ba tudtam volna ugrani, ha nem lett volna fontosabb dolgom. �gy ink�bb csak h�l�san n�ztem r�.
- K�sz�n�m, hogy meg�rtesz! Majd ki fogom fizetni neked, mikor…
- Hagyd csak, most ne ezzel foglalkozz! Most az a legfontosabb, hogy a testv�red mellett l�gy.
- K�sz�n�m! – mondtam, �s m�g egy ideig fogadtam a sr�cok j�k�v�ns�gait, azt�n elk�sz�ntem t�l�k. Mikor azonban Dannyhez fordultam, hogy megcs�koljam, az ajkamra tette az ujj�t.
- Veled megyek – suttogta…
- Hogy micsoda? – Nem tudtam elhinni, hogy ilyen csod�latos bar�tom van…
- Veled megyek! – mondta ki hangosan is. Most m�r nem hogy egy ujj, egy teljes hadsereg sem tudott volna meg�ll�tani att�l, hogy megcs�koljam…
- Nem lesz baj, hogy neked interj�id, meg koncerteid lesznek? – k�rdeztem.
- Semmi olyan nincs, ahonnan ne tudn�nak n�lk�l�zni – nyugtatott meg, azt�n karon fogott. – Na gyere menj�nk, pakolni!
*
A nap folyam�n egyre csak romlott minden. El�sz�r is am�g besz�lgett�nk, elkezdett szakadni az es�. �s ez nem az a fajta es� volt, ami lassan bontakozik ki. Ez hirtelen indult, �s egy f�l �ra alatt, am�g �sszepakoltunk, iszony� vihar lett bel�le. Ha nincs a tes�m, ki sem mertem volna tenni a l�bam a h�zb�l ilyen id�ben. De ez csak a kisebb h�tr�ny volt. A nagy probl�m�t a viharral az jelentette, hogy mivel hirtelen t�rt ki, senki nem tudta, hogy mit�v� legyen, �s minden egyszerre �llt be. A vonatok, a buszok, de m�g metr�(???) menetrendj�ben is nagy volt a kavarod�s. A rep�l�k meg el sem indultak. �s ez volt a nagyobb gond. Hogy a francba jussak el Magyarorsz�gra, ha a szigetet nem tudom elhagyni?
Piszok nagy m�zli, hogy Danny egy rockszt�r! Amint egy csaj felismerte, r�gt�n mindenki k�r�nk sereglett. Neki persze musz�j volt elkezdeni aut�grammokat osztogatni, de volt el�g esze ahhoz, hogy kihaszn�lja a helyzetet. Csak elmorogta, hogy mekkora baj, hogy nem indulnak a rep�l�k, mire egy rajong� (aki val�j�ban rept�ri dolgoz� volt) elkezdett buzg�lkodni, hogy szerezzen nek�nk helyet az egyetlen m�g indul� g�pre Franciaorsz�gba. Ez persze t�l k�zel volt, de m�g mindig jobb volt, mint a semmi.
Mire siker�lt feljutnunk, Danny m�r nagyon kimer�lt, �gyhogy mondtam neki, hogy ink�bb aludjon, mert �n �gyis csak ideges�ten�m. Tulajdonk�ppen magamat is csak ideges�tettem azzal, hogy gondolkoztam, de szerencs�re b�rmikor �gy �reztem, hogy felrobbanok, csak el�g volt r�n�znem a bar�tomra, ahogy ott aludt, �s valami csodasz�pr�l �lmodott.
Gondtalanul.
Nyugodtan.
Szeretem.
Azt�n persze megint el�rasztott�k a rossz gondolatok a fejem, �s az eg�sz kezd�d�tt el�lr�l. �s ez �gy ment, am�g le nem sz�lltunk. Fel�bresztettem Dannyt, azt�n ott, a rept�ren elkezdt�k kital�lni, hogy mit�v�k legy�nk. Nem gondoltuk, hogy m�g egy rep�l�utat el lehetne int�zni ilyen k�nnyen, r�ad�sul ahogy eln�ztem, Magyarorsz�gra aznap egy g�p sem rep�lt.
- Az neked nem j�, ha holnaput�n indulunk, ugye? – k�rdezte Danny. Szomork�san megr�ztam a fejem.
- Nem, sajnos.
- A vonat pedig t�l lass�…
- Az, bizony – b�logattam.
- Akkor nincs m�s v�laszt�sunk…
- Mi? – kaptam fel a fejem. – Neked van �tleted?
- Van – vigyorgott, azt�n megragadta a csukl�m, �s addig h�zott, am�g egy aut�k�lcs�nz�h�z nem �rt�nk.
- Igazad van! – kaptam �szbe, azt�n az elad�hoz siettem. – Melyik a leggyorsabb aut�d? – Ennyi j�tt ki franci�ul. �n m�r azon is csod�lkoztam, hogy egy�ltal�n eszembe jutnak a szavak. Gondolom l�tta, hogy azt �gysem �rten�m meg, amit mond, �gyhogy r�mutatott egy gy�ny�r� j�rg�nyra. Nem �rtek az aut�khoz, egyetlen dolgot tudtam r�la megmondani: fekete.
- Lamborghini gallardo – motyogta Danny.
- Szuper, most m�r ezt is tudjuk – vigyorogtam, majd az elad�hoz fordultam – Mennyi?
H�sz perc alatt elint�zt�nk mindent, �gyhogy nem sok�ra (j�, ez itt t�bb �r�t jelent) m�r �t is szelt�k a francia/n�met hat�rt. Innent�l kev�sb� agg�dtam, mert a n�met aut�p�ly�n nincsen sebess�gkorl�toz�s, az aut�nk v�gsebess�ge pedig nagyj�b�l 300 volt… Ennyit tudtam �n kihozni bel�le. Danny felaj�nlotta, hogy seg�t, de mondtam neki, hogy ink�bb aludjon m�g egy kicsit, mert sz�m�tottam r� vezet�s ter�n… Munichn�l amikor tankoltunk v�g�l �t is adtam neki a korm�nyt, mert ott m�r annyira f�radt voltam, hogy majdnem balesetet okoztam. Sz�val k�z�lte, hogy innent�l ink�bb � vezetne. �n meg elter�ltem az any�s�l�sen, �s aludtam. Mikor �tl�pt�k az osztr�k-magyar hat�rt, felkeltett. Bet�ve tudtam az utat haza, �s igyekeztem megfelel�en vezetni. El�sz�r hazavezettem.
Anya majdnem sz�vinfarktust kapott, mikor megl�tta a m�regdr�ga sportaut�t, �s m�g jobban elcsod�lkozott, mikor a bel�le kil�p� Dannyt.
- Anya! – �leltem meg, majd Dannnyre mutattam. – Ugye nem baj?
- H��t… az�rt sz�lhatt�l volna kor�bban! - h�zta a sz�j�t, de v�g�l is nem sz�lt egy rossz sz�t sem. Nyilv�n, mert Dannyre nem is lehet.  :P
Bemutatkoztak egym�snak, anya bevezette a h�zba, am�g �n beparkoltam az aut�t gar�zsba. �dv�z�ltem a kuty�mat, azt�n bementem a h�zba. Nem sokat v�ltozott, mialatt nem voltam itthon. Az el�szob�b�l bel�ptem a konyh�ba, ahol megl�ttam Dannyt foghagymakr�mlevest enni.
- Gondoltam, �hesek lesztek – magyar�zta anya.
- J�l gondoltad! – vigyorogtam, azt�n �n is szedtem magamnak, �s le�ltem enni. – Be lehet most menni a k�rh�zba?
- M�g kor�n van, kisl�nyom. Biztos f�radtak vagytok. Szerintem most ink�bb pihenj�tek ki magatokat, �s majd ut�na bementek ap�ddal.
- Igazad van – s�hajtottam.
- Na, akkor �n megyek, meg�gyazok nektek.
- K�szi, anya, egy angyal vagy! – sz�ltam ut�na. – Ja, �s let�pn�d a posztereimet a falr�l?
Nem akartam, hogy Danny megl�ssa saj�t mag�t k�rbe a falakon.
- Anyuk�d j�l f�z – mondta Danny.
- Ez �gy van, viszont ezt a receptet t�lem tanulta – vigyorogtam. – Egy�bk�nt azt besz�lt�k, hogy most alszunk egyet – gondolom az r�d is r�d f�r – �s azt�n apuk�m bevisz a k�rh�zba. Velem j�ssz?
- Persze – mosolygott. – De csak akkor, ha ott sz�vesen l�tnak.
- Biztosan. Meg szerintem egyed�l nem is b�rn�m ki azt a l�gk�rt. Eleve ut�lom a k�rh�zakat �s most m�g a tes�m is!
- Akkor mindenk�ppen megyek – mondta, �n meg megcs�koltam. – Mi a m�sodik?
- R�ntott csirke krumplip�r�vel.
Ezt anyuk�m nem t�lem tanulta, de Dannynek ez is nagyon �zlett. Miut�n megett�k, �sszeszedtem a t�ny�rokat, �s elmosogattam, hogy legal�bb ezt ne any�nak kelljen. Danny v�gig ott �llt m�g�ttem, �s �tfogta a derekam.
- Na hogy tetszik Magyarorsz�g?
- Nem l�ttam sokat bel�le, de sz�p a konyh�tok – vigyorgott.
Ekkor megjelent anyuk�m.
- Meg�gyaztam, RENDET RAKTAM – villantotta r�m a szemeit -, mindj�rt hozok t�r�lk�z�ket, ti addig d�nts�tek el, hogy ki f�rdik el�bb! – mondta angolul.
Danny el�reengedett, �s am�g �n zuhanyoztam, addig � any�val besz�lgetett a konyh�ban. Mikor kij�ttem, �pp nevettek valamin. �gy n�zett ki, hogy j�l kij�nnek egym�ssal, aminek nagyon �r�ltem. Danny fogta a fogkef�j�t, a pizsam�j�t, meg egy t�r�lk�z�t, odaj�tt hozz�m, homlokon puszilt, azt�n elment f�r�dni. Mikor becsukta az ajt�t, any�hoz fordultam.
- V�lem�ny?
- Pozit�v. Danny j�k�p�, szimpatikus, udvarias…
- …sikeres, gazdag, okos, kedves, �s im�dni val�, tudom – fejeztem be anya megkezdett mondat�t. – De amit enn�l is jobban szeretek benne, az az, hogy im�d engem. �s tudom, hogy egy kicsivel id�sebb n�lam, de annyira szeretem. N�zd meg, mit meg nem tesz �rtem! Most is elj�tt ide, egy sz�m�ra t�k idegen helyre, csak az�rt, hogy lelki t�maszt ny�jtson.
- J�l van – j�l van – mosolygott anya. – �ld�som r�tok!
- Ez az! – ki�ltottam fel. – Akkor m�r csak ap��knak kell szeretni�k, �s teljes lesz a boldogs�gom.
- Szerintem ezzel nem lesz gond. Tudod, milyen az ap�d!
- Ja, tudom… Am�gy mi volt itthon am�g �n nem voltam?
M�g besz�lgett�nk egy ideig, mikor megjelent Danny egy kock�s pizsiben, hihetetlen�l aranyosan. Akkor elk�sz�nt�nk any�t�l, �s elment�nk aludni. Ahogy bel�pett a szob�mba, Danny elt�totta a sz�j�t. Nem csod�lkoztam, mindenki �gy volt vele, mikor el�sz�r megl�tta. Nem a berendez�s fogta meg (pedig dobszerk�m, �s a szintim se pisk�ta), hanem a falak. K�rbe k�rbe a falra festve kott�k, violinkulcsok, k�l�nb�z� egy�ttesek dalsz�vegei.
- H��, az ott McFLY? – k�rdezte Danny a Point of view n�h�ny sor�ra mutatva.
- Aha. �s ott van Bruce Springsteen!
- T�nyleg! – ki�ltott fel. – Baby, we’re born to run!
- Na j�, te m�g n�zel�dj, �n meg lefekszem aludni. – Ezzel befek�dtem az �gyba, magamra h�ztam a takar�t, �s befordultam a fal fel�. F�l perc m�lva motoszk�l�st �reztem az �gyon, �s forr� leheletet a nyakamban, �s egy j�ghideg kezet a derekamon. – Danny! – sz�ltam r�. – Meg akarsz fagyasztani?
- Nem, de fel akarom meleg�teni a kezem…
Ezen kuncognom kellett. Fel� fordultam, �s megcs�koltam.
- J� �jt, �desem!
- Sz�p �lmokat, kicsim!
Danny l�gz�se viszonylag hamar egyenletess� v�lt, de �n m�g sok�ig nem tudtam elaludni. Nem tudtam megmondani, hogy az�rt-e, mert v�gre �jra itthon vagyok, vagy a tes�m miatt, de arra tippeltem, hogy a semmit tev�s a legb�nt�bb. Az hogy m�r szinte egy karny�jt�snyira vagyok a tes�mt�l, m�gis meg kell v�rnom a reggelt. Hajnali n�gy �ra volt, m�r kezdett pirkadni. Ha most nem alszom el, akkor soha.
Dannyre n�ztem, aki m�g mindig engem �tkarolva fek�dt, �s b�k�sen szuszogott az �gyamban. A szob�mban. Az otthonomban. A haz�mban. �s annyira t�k�letesen beleillett mindebbe, amennyire t�k�letesen az �n �letembe is beleillett. Iszony� h�l�s voltam neki, ami�rt ennyi mindent megtesz �rtem, de nem ezek�rt szerettem. Amit igaz�n szerettem benne, az a nyugodts�ga volt mikor aludt; a tekintete, mikor reggelente felkelt, �s el�sz�r n�zett r�m; a mosolya, amivel b�rmikor k�pes volt felvid�tani; �s az a hatalmas sz�ve, amivel m�r annyi �r�met szerzett nekem.
Ahogy ezt �tgondoltam, r�j�ttem, hogy Danny minden volt, amit magamnak k�v�nhattam. A tudat, hogy ott fek�dt mellettem, biztons�ggal t�lt�tt el. Olyannyira, hogy v�g�l �n is elaludtam.