6. rész
2009.05.02. 20:44
6.
- Jól érzed magad, kedves Anny? :P- kérdezett a felhő. :D
- Lindsay… milyen „kellemes” meglepetés. ^^
- Hogy mertél átverni?? :P
- Nem tudom miről beszélsz…
- A telefonról. :P
- Nekem is van, köszi. ^^
- Ne tettesd a hülyét! :P
- Nem tettetem, mindenki tudja, hogy az vagyok. :D
- Wááá!- vörösödött el a feje, majd egy nagyon belém rúgott és a vízbe estem.
Igazából nem sokra emlékszem ezek után, mert valamibe sikerült bevernem a fejemet és még a vízben elájultam. Egyszer még felébredtem, amikor kihúztak a vízből, de aztán ismét elsötétült minden. A következő ébredésemnél szerencsére már nem ájultam vissza. Egy ágyban ébredtem, a fejem fájt, furán is éreztem magam és volt egy szobatársam is.
- Szia Anny! :)- mosolygott rám Dougie a szomszéd ágyból.
- Szia Doug! :)
- Végre felébredtél, Danny már nagyon izgult érted. :P :D- mesélte Dougie.
- Igazán?
- Szólok neki. :D- állt fel Harry Doug mellől.
- Hallom elbántak veled.
- Á Semmiség… túléltem. :D
- Még szerencse, hogy Danny ott volt. ;)
- Mi?- kérdeztem, de ekkor belépett Danny az ajtón.
- Hogy vagy? :)- ült le az ágyam mellé.
- A fejfájást leszámítva remekül. Mitől vagy vizes?
- Mert talán beugrottam érted? :D
- Mi?? O_o
- Megmentettelek. :P
- Oh mami… vagyis köszi… mivel tartozom? ^^
- Hát… ezt még nem találtam ki. :Q
- Na remek… te és a perverz fantáziád. :D
- Khöm… inkább pihenj, ma még itt alszol.- takart be.
- Danny!
- Tessék?
- Meleg van. :D
- Jah bocs. XD
- Anny!- hallottam Mimi hangját.
- Oh te jó ég! :D
Az történt, amire számítottam. Mimi azonnal berohant a szobába, Dannyre nem is figyelve arrébb lökte és elhelyezkedett az ágyamon. Dorka pedig utána kullogott be. Ő is helyet foglalt az ágyam mellett lévő széken, majd Mimi nem bírt tovább magával és egyből elkezdett faggatni, hogy mi bajom, hogy vagyok, megmaradok-e stb. Dougie csak vágta a pofákat, majd rákérdeztem, hogy mi baja.
- Dougie neked mi bajod? :D
- Semmi. :P- duzzogott tovább.
- Látszik rajtad.
- Az, hogy velem senki se foglalkozik. (*o*)- szólalt meg a nagy gyerek. :D
- Jaj, te szegény.- ugrott át Mimi, Dougie ágyára.- Most jobb? :D
- Aha. ^^
- Figyelemhiányban szenved szegény. :D- állapítottam meg.
Amíg én Dorkával beszélgettem, arról, hogy mi történt Lidsayvel, addig Mimi, hogy is mondjam… szóval Mimi volt és Dougiezott. ^^ Danny pedig a sarokban ült és valahogy elaludt. Biztos a nagy izgalmak miatt. :D Dorka elmondása szerint Lindsaynek már csak egy húzása van és eltűntetik a táborból. *semmi rosszra nem gondol* Minden erőnkkel azon leszünk, hogy elkapják valami hülyeségen, és végleg eltűnjön. Csak rontja a friss erdei levegőt. :D Mimi és Dougie tök jól elvoltak a másik ágyon. Elkezdtek kártyázni is, persze Doug mindig csalt, vagyis próbálkozott, de végül Mimi győzte a legtöbb kört.
- Itt meg mi folyik? :D- jött be Harry.
- Megvernek pókerben! :P- mutatott Doug Mimire.
- Hát, aki béna hozzá, azt könnyű. :D
Dorka csak szépen nézett Harryre, alig tudta levenni róla a szemét.
- Dorka!- legyeztem a képe előtt a kezemmel.
- Mi?
- Miért nem beszélgetsz vele? :P
- Kivel? Miről?
- Jaj ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, hogy miről beszélek.
- Elbambultam. Szóval miről van szó? ^^- fordult felém.
- Haroldról. :P
- És mégis mit mondjak neki? Szia Harry, tök sexy a segged, nem akarsz velem beszélgetni? :P
- De, szívesen. És köszönöm a bókot a seggem nevében. :D- szólalt meg Dorka mögül Harry.
- Szi… szia Harry! ^^
- Szia… bocs, de a te nevedet még nem tudom, hogy hívnak? :)
- Dorka. ^^- pirult el.
- Milyen hangszeren játszol?- ült le Harry az ágyam másik szélére.
- Igazából semmilyenen, mert énekelek.
- Nyertem!- kiáltott Mimi.
- Nem igazság, nem játszom veled! :P- duzzogott Dougie.
- Jó, akkor mondj egy olyan játékot, amiben biztos te nyersz! :P
- Hm… játszunk olyat, hogy kinek hosszabb a farka! ^^
- Doug! :P- szólt rá Harry.- Na jó, szerintem hagyjuk a beteget pihenni.- állt fel Harry, majd befogta Doug száját, mielőtt tiltakozott volna.
- Itt hagytok?- néztem a csajokra szomorú szemekkel.
- Talán életben maradsz holnapig. :D- nevettek.
- Sziasztok!- köszöntek el, majd elmentek, de Danny még ott maradt.
- Ki ébreszti fel? :D- kérdezte Doug.
- Senki. Ott marad. XD
Mivel tök kényelmes volt az ágy és Dougie is túl lusta volt, ezért egyikőnk se ment oda hozzá, hogy ébredj már fel haver. :D Szép lassan beesteledett és már 11 óra is elmúlt. Dougie már horkolt az ágyában, de én még nem tudtam elaludni. Úgy éjfél körül sikerült csak. Kicsivel később viszont egy hatalmas puffanást lehetett hallani a szoba sarkából.
- Áú! A rohadt…
- Danny?- riadtam fel.
- Anny?
- Mit csináltál?
- Leestem a székről… :Q De szerintem most megyek a saját ágyamba… Jó éjt!
- Jó éjt!
- Áú! Semmi baj… ez csak az ajtó volt. ^^
Danny ezután már nem ment neki semminek és remélhetőleg eljutott az ágyáig. Én is visszaaludtam és alig vártam, hogy reggel legyen, hogy mászkálhassak a táborban és ne csak a betegszobában fekhessek. Másnap reggel Dougie épp bambult ki az ablakon, az ágyából, mikor felébredtem.
- Jó reggelt! :)- köszönt.
- Neked is. Hogy vagy?
- Fáj a fejem.
- Fájd vissza! :D
Ahogy ezt kimondtam, Doug rögtön elkezdte ütni a fejét. Én csak néztem.
- Öhm… Doug, ettől most jobb?
- Ööö…- hagyta abba egy percre.- Nem.- mondta, majd újra elkezdte.
- Sose foglak megérteni. :D
- Doug te mit művelsz?- jött be Harry.
- Visszafájom a fájdalmat.
- Hogy mit csinálsz? Na jó, hagyjuk, nem akarom tudni! :D- nevetett, majd rám nézett.- Mit mondtál neki? :D
- Semmit. Hagyjuk, szerintem is. ^^
- Dougie állj már le!- fogta meg a jobb kezét Harry, majd Doug elkezdte magát a bal kezével ütni.- Megőrülök!- fogta meg azt is.
- Na már! Így fáj a fejem.
- Vegyél be gyógyszert. :P
- Tényleg… ^^
|