25.

Dougiet és Mimit láttam elájulva a rabló kezeiben. Ez volt az első, amit felfedeztem, a másik meg az, hogy milyen erős már ez a csaj… nem szeretném, ha megütne… vagyis… ez már megtörtént, de nem kell, hogy megismétlődjön. ^^ Berakta őket a másik ketrecbe, de elmondta, hogy most már nem tudnak kijutni, mert eltorlaszolta az ablakot. (a dög >.<) Ahogy kilépett az ajtón, elkezdtem keltegetni Mimiéket, vagyis csak szólongatni tudtam őket, mert túl messze voltak és nem értem el egyiket se.
- Mimi! MIMI!- ordítottam, de meg se mozdult, ezért próbálkoztam Dougienál.- DOUGIE!- semmi reakció.- DOU…
- Hagyd már abba!- ordított rám Lindsay.- Nem látod, hogy nem használ? :P
- Ez jó lesz.- vettem fel a földről egy faágat és megdobtam vele Mimi fejét. (olyan jó ötleteim vannak néha… XD)
- Áú!- eszmélt fel.- Hol vagyok?
- Meghaltál és ez itt a pokol.- mondtam mély hangon.
- Miii??- fordult felénk.- Anny!- jött felénk, majd megölelt  rácson keresztül.
- Én is… örülök neked…- nyomódott neki a fejem a rácsnak. XD- Khöm… Dougiet nem akarod felébreszteni?
- Jajj, dehogynem. *.*- ment vissza hozzá, majd felrázta. XD
- Hol vagyunk?- nézett körbe ő is.
- Ez a pokol, mert meghal…- kezdtem megint. XD
- Anny, ez elsőre se volt vicces! :P- hurrogott le Mimi.
- Deeeee. *.* :(
- Ez nem lehet a pokol… mert, Mimi a mennybe kerülne. :)
- Na persze… :Q
- Anny! :P- szólt rám megint Mimi. :D
- Bocsi. ^^
Ezután elmesélték, hogy mi történt velük, hogy valaki leütötte őket, én pedig egyből mondtam, hogy az a raboló emberke volt, aki minket is idehozott, mutattam Lindsayre. :D Lindsay persze csak vágta a pofákat és egyáltalán nem örült nekik. Mivel Mimi nem tudta Dorka telefonszámát, nálam meg nem volt telefon, ezért kölcsönadta az övét. (fogyasszuk a pénzét XD) Pár csöngés után fel is vette.
- Igen?- szólt bele Dorka.
- Szia Dorka! Anny vagyok.
- Anny!!! Hol vagy, jól vagy?
- Igen persze… hát nem látok ki a ketrecből, szóval nem tudom betájolni magam. XD
- Kár… hé Danny várj már! Ez nem normális. :S
- Mi van, mi az?
- Nem maradt velünk… tovább ment, egyszerűen nem bír megállni.
- Ennyire hiányzom? :D
- Jah, szerintem neki a legjobban. XD
- Jah amúgy azért hívtalak, mert itt van velünk Mimi és Dougie is…
- Miii?? Ők oda találtak?? Hogy mentek oda?
- Hát… igazából a raboló ember hozta ide őket… eszméletlen állapotban, de már jól vannak. ^^
- Úristen… kész horror. O_o
- Szóval vigyázzatok magatokra!
Ezután nem hallottam semmi választ, szóval megijedtem egy kicsit.
- Dorka? Itt vagy? Hahó!!!- de nem jött válasz.
- Itt van valami! O_o- suttogta.
- Fussatok!- ordítottam, majd hallottam, hogy egyre rosszabb a vétel, de egy sikolyt még hallottam, aztán megszakadt a kapcsolat.

Danny még nem járt messze a többiektől, ezért ő is hallotta Dorka sikolyát, ezért azonnal visszarohant, de már nem találta ott őket. Csak Tom fél pár cipőjét találta a földön. Más nyomot nem vett észre, viszont kezdett félni, hogy valami szörnyeteg lakozik ebben az erdőben. Szegény nem tudta eldönteni, hogy mit csináljon, menjen tovább, vagy keresse meg Tomékat. Végül nem kellett döntenie, mert megcsörrent a telefonja.
- Igen?- vette fel, úgy, hogy meg se nézte, hogy ki hívja.
- Danny? Végre! Mi van a többiekkel? Nem veszik fel. :S- magyaráztam.
- Eltűntek…
- MI?? O_o
- Eltűntek… én nem álltam meg, amikor Dorkát hívtad és… csak egy sikolyt hallottam, ezért visszarohantam, de már nincsenek itt… csak…
- Csak?? Danny mi van? O_o
- Tom fél pár cipője.
- HOGY MI?? Úristen! Danny csak viccelsz ugye? Mondd, hogy csak viccelsz! O_o
- Nem, ez halál komoly.
- Na jó, amilyen gyorsan csak lehet tűnj el onnan, érted??
- De…
- Danny, TŰNJ EL! Ne törődj velünk, mi jól vagyunk!
- Mi? Ki az a mi?
- Én, Mimi, Dougie, meg Lindsay…
- Lindsay is ott van? :O
- Igen… sajnos.
- A rohadt…
- Danny, ne törődj most ezzel! Menj ki az erdőből, amilyen gyorsan csak tudsz és hívj segítséget, oké?
- Ööö… oké.
- Szia, vigyázz magadra!
- Szia, ti is!- tette le.
Dannynek viszont esze ágában se volt, otthagyni minket, inkább lekűzdötte félelmét és tovább ment. Ha már eddig eljutott, akkor most már végigcsinálja, nem akart visszafordulni.

Megint kinyílt az ajtó. Először csak Dorkát láttam, aztán szép sorba a többieket is bedobta az egyik ketrecbe. Mind a 3-ójukat Mimiékhez rakta, mivel ők még nem nagyon tértek magukhoz, vagyis, hogy igen, csak nem voltak még túl jó állapotban. Ahogy bedobta őket, el is tűnt megint.
- Tom, Harry, Dorka! Kelljetek fel!- ébresztgette Mimi őket.
- Fáj a fejem.- jajgatott Tom.
- Ez teljesen normális ebben a helyzetben. ^^- nyugtattam meg.
- Anny! O_o- kerekedett ki a szeme, majd odajött ő is a ketrecemhez és „megölelt”. XD
- Nekem is hiányoztál! :)
- Nincs semmi bajod, jól vagy??
- Megvagyok köszi, bár ma még nem ettem semmit, de lehet, hogy azért hozott titeket, mert ti vagytok a vacsorám. :Q
- Anny! :P
- Na jó, kibírom. ^^
- Hol a másik cípőm? O_o
- Nyugi, Danny megtalálta. ^^
Lassan felébredt Harry és Dorka is, akik szintén örültek nekem, aztán ők se díjazták a kannibál hajlamaimat. XD Lindsay közben bealudt, vagy meghalt (:Q) mert csak feküdt az egyik sarokba. De legalább addig se zavart senkit a letört körmeivel, meg a töredezett hajvégeivel.
- Hogy jutunk ki?- kérdezte Mimi.
- Hát… az ajtón, ha lenne kulcsunk, vagy ott az ablak, de azt is eltorlaszolta valahogy.- meséltem.
- Attól még megpróbálhatjuk.- mondta Harry, majd beleverte Doug fejét, de nem nyílt ki az ablak.- Reménytelen. ^^
- Harold! O_o- ordítottunk rá Dorkával és Mimivel, aki már ölni készült.
- Nyugi, ki van képezve ilyen esetekre. :P- nyugtatott minket.
- Jól vagyok… ^^- dülöngélt Dougie. (kisebb „agyrázkódást” szenvedett XD)
- Harry Judd… ha egy mm-rel is kisebb lesz Dougie agyának a mérete és esküszöm, hogy kiheréllek. :P- fenyegetőzött Mimi.
- Ennél kisebb már nem nagyon lehet. :Q- poénkodott Harry.
- Te… >.<- közeledett felé Mimi, de Tom lefogta.
- Harold! :P- szólt rá Dorka.
- Csak vicceltem, és Doug se haragszik, ugye haver? ^^- veregette hátba.
- Mi?- nézett rájuk, mivel nem nagyon figyelt, az elmúlt 5 percben.
- Szerintetek, visszajön a rabló?- kérdezte Tom.
- Biztos… valamikor. :D
- Amikor már csak csontvázak vagyunk? *.*- érdeklődött Dougie.
- Nyugi, belőled még csontot se hagyunk. :D- nevetett Harry.
- Elég lesz már Harold.- nézett rá csúnyán Mimi.
- Csak arra céloztam, hogy olyan kis ennivaló. ^^
- De csak én zabálhatom meg, szóval szálljál le róla! :P
- Halljátok? Értem veszekszenek. ^^- örült Doug.
- Te maradj csöndbe! :P- szólta rá.

Danny, fél pár cipővel a kezében ment tovább az úton, amiről úgy gondolta, hogy elvezet a ketrecekhez. Viszont pár lépés után úgy érezte, hogy valaki figyeli őt, ezért felgyorsította a lépéseit. Aztán hallotta, hogy a követője is, ezért egyszer csak megállt, és megfordult, de nem látott senkit, ezért maga körül megfordult kb. 2-szer, de sehol se látott emberi lényt, csak az erdőt, még egy kis rezzenést se hallott, amikor ott állt. Az egyik bokor mögül egyszer csak előugrott az a mókus, akit üldöztek, de most nem akart elszaladni, sőt, odafutott Danny lába elé, mintha mondani akart volna valamit. Mozgatta az édes kis orrát, majd Danny felé nyúlt a mancsaival, hívogatta, hogy hajoljon közelebb, hogy hallja minden szavát. Danny nem értette a kis állatot, ezért csak bambán nézett rá, a mókus viszont előre futott egy kicsit, majd megfordult és megbiccentette a fejét, hogy kövesse. A mókus egyre gyorsabb futott, de még így se veszítette el a nyomát, és 10 perc futás után odaértek a házhoz. Danny alig hitt a szemének, kicsit kifújta magát, majd benyitott.
- Srácok! :)- ordította.
- Danny! O_o- lepődtünk meg.
- Hogy találtál ide?- kérdezte Dorka, ekkor ráugrott Danny jobb vállára a mókuska.
- Volt egy kis segítségem. ;)
- Danny… tudod, hogy egy mókus van a… válladon? O_o- mutatott felé Harry.
- Rá céloztam. :P
- Danny mondtam, hogy menj vissza a táborba! *.*- szólaltam meg.
- De nem tudtalak itt hagyni téged. :)- jött oda hozzám, majd rám mosolygott a nagy, kék, gyönyörű szemeivel.- Vagyis titeket.- javította ki magát.
- Jajj Dannykém miattam jöttél vissza?- ébredt fel Lindsay.
- Nem miattad, hanem a barátaimért, akiket most ki is fogok innen szabadítani. :P
- Senki nem megy sehova!- szólalt meg valaki Danny mögött…