30.

- Boldog Születésnapot Tom! :)
- Gio! *.*- csodálkozott Tom, majd odasietett hozzá és megölelte.- Hogy kerülsz ide? *.*
- Nem örülsz? :$
- Jajj, dehogynem, nem úgy értettem! :)- csókolta meg.
- Annyék jöttek értem. :)- nézett rám.
- Köszönöm. :)- adott egy puszit Tom.
- Boldog Szülinapot! ^^
Ezután következett egy ilyen táncos buli, vagyis beraktunk pár CD-t, aztán mindenki bulizhatott. :D A tortával nem is foglalkozva, Tom egyből felkérte Giot, ezért úgy gondoltam, hogy nem most kéne Tomot megkérdeznem a dallal kapcsolatban, hogy eljátszhatjuk-e a tábor végén lévő záró bulin. Szóval inkább Dannyt szórakoztattam. ^^
- Nem édesek? :)- néztem Tomék felé.
- De, azok. Mindig is azok voltak. :)
- Pff… jó nekik. :)
- Jössz táncolni? :D
- Öhm… két bal lábas vagyok… XD
- Hm… megkockáztatom. :P
- Te tudod, de ha rálépek 20-szor a lábadra, ne nyavalyogj. :D
- Nem fogok… majd én is rálépek a tiédre. :D
- Azt próbáld meg!- mentünk táncolni.
Közben észrevettem, hogy Harry is felkérte Dorkát, és Mimi is Dougot, igen… Mimi kérte fel, nem fordítva, sőt, inkább úgy kellett berángatni a táncparkettre szegény srácot, ugyanis kijelentette, hogy nem tud táncolni, és nem is akar, de Mimi csak azért is berángatta. :D
- Danny!- szóltam hozzá lassúzás közben.
- Igen? :)- nézett rám.
- Mi lesz, ha vége lesz a tábornak?
- Hát… gondolom, mindenki hazamegy? :D
- Úgy értettem velünk.
- Szóval már így gondolod. :)
- Nem! Vagyis… nem tudom. :S
- Dehogynem! Most az érdekel, hogy fogunk-e még találkozni, van-e értelme egy kapcsolatnak kettőnk között, vagy mire?
- Hát, igen, a főbb dolgok ezek lennének.
- Akkor engem csak 1 dolog érdekel.
- Mi? *.*- néztem rá csillogó szemekkel, és felkészültem a lehető legrosszabbra.
- Akarod, hogy kettőnk között több legyen, mint barátság? :)- tette fel a kérdést, én pedig borzasztóan megkönnyebbültem.
- Hát…
- Rálépek a lábadra. :P- fenyegetőzött az időhúzásom miatt.
- Igen. :)- adtam egy puszit az arcára.
- Többet nem is kapok? :D
- De, de nem mindenki előtt. :P
- Jaaaaah, értem. ;)- adott ő is egyet.- Amúgy helyes válasz. :D
- Fogd be! :D- léptem rá a lábára.
- Hééé! :D- nevetett.
Megbeszéltük, hogy a témára majd még visszatérünk, mivel nem a bulin akartuk ezeket megtárgyalni. Hogy ne keltsünk túl nagy feltűnést, Danny más lányokat is felkért, Dougie leült pihenni, Harry meg cigarettaszünetet tartott. Én addig leültem a csajokhoz és elkezdtünk beszélgetni. Fejet hajtottunk Mimi előtt, amiért elérte, hogy Dougie táncoljon az este, igaz, hogy elég érdekes módszert választott a megvalósításhoz, de sikerült neki. :D Egyszer csak odajött hozzánk valaki, és hátulról megkocogtatta a vállamat én pedig megfordultam.
- Szabad egy táncra, hölgyem? :D :)- mosolygott rám Adam.
- Ezer örömmel, uram. :D ^^
- Vigyázz a lábaidra! :D- nevetett Mimi.
- Csönd legyen! :P- mordultam rá.
- Úgy láttam, nem megy olyan rosszul ez neked. :)- kezdtünk el táncolni.
- Vannak jobb pillanataim is, fogalmazzunk így. ^^ Amúgy… honnan tudod?
- Hát… az előbb mintha Dannyvel táncoltál volna, vagy rosszul láttam? :D
- Jah, neeem, tényleg Dannyvel táncoltam.
- Összejöttetek?
- MI VAN??! Ezt miből gondolod? O_o
- Anny! Ismerlek. Nem tudsz hazudni. :P
- De hát, csak táncoltunk… a többi lányt is kikérdezted? :P
- Szóval igen? :D
- Ha azt, mondom, igen, akkor is a barátom maradsz és imádni fogsz? ^^’
- Komoly?? Grat! :)- ölelt meg.- Amúgy nem, de tudni akartam. :D
- Adam! *.*
- Persze, hogy az maradok. :)
- Köszi. ^^
- Nincs mit.
- És…
- Igen?
- Még mindig akarsz táncolni, vagy, csak ez érdekelt és most lelépsz? :D
- Öhm… egyébként is akartam. ^^’
- Akkor oké. :P- táncoltunk tovább és direkt ráléptem a lábára… kb. 20-szor. :D
A buli hajnali 2-ig tartott, természetes mindenki egyből ment a kis házába, de MI a szervezők nem mehettünk, megmondták, hogy ki kell takarítanunk, csak utána mehetünk aludni. -_- Nincs igazság. Mindent elpakoltunk, minden csillogott villogott, kb. 1 órán át csak takarítottunk és mire végeztünk, hulla fáradtak voltunk, a másnapi reggelit ki is hagytuk, inkább, tovább aludtunk.

Dél körül végre kikászálódtunk az ágyból, és nekem az első utam Tomékhoz vezetett. Bekopogtam.
- Szia Anny!- nyitott nekem ajtót Tom, kómás fejjel, egy szál alsógatyában. (úgy tűnik jól telt az éjszakája)
- Szia Tom! Bejöhetek? ^^
- Hát, ha már felkeltettél.
- Dél van Tom, már ideje volt. :P
- De gondolom nem ezért jöttél.
- Hát nem. Leülhetek? ^^
- Csak tessék. Én addig felvennék egy pólót, ha nem zavar.
- Eddig se zavart a (sexy) felsőtested látványa. :Q
- Anny! Az urad a szomszéd szobában alszik! :P- ment be a szobájába
- Nem az uram… még…- suttogtam.
- Aha. :D- jött ki, már pólóban.- Szóval, mit szeretnél?
- A hosszabb vagy a rövidebb verziót kéred?
- Reggel van még, mondd a rövidebbet, ha lehet.
- Jó… felléphetünk a számoddal a tábor végi záró bulin?
- Nem.
- De…
- Csak, ha mi is játszhatunk, veletek. :)- mosolygott rám.
- Ez most komoly?- esett le az állam.
- Szóval? :)
- Persze, megtisztelés lenne. Tom, köszönöm! :)- ugrottam a nyakába.- Köszönöm. ^^
- Semmiség. :)
- Mi ez a nagy örömködés?- jött ki Danny a szomszéd szobából, szemét dörzsölve.
- Danny! ^^- ugrottam a nyakába és sikeresen leterítettem.
- Áú. Jó reggelt neked is!
- Látom még nem vagy képbe. :)
- Hát… még nem igazán tudom, hogy hol vagyok, mi van és ki az az elmebeteg, aki leterített az előbb. :P
- Fogd be! :D- adtam egy puszit a homlokára.- Na, hagylak még „észhez” térni. Sziasztok! ^^
Ahogy visszaértem a csajokhoz, egyből „letámadtak”, hogy hol voltam, mit csináltam, én pedig elmesélhettem az egész történetet, hogy Tomnál jártam, engedélyt kértem tőle és meg is kaptam. :D Jah és azt az apró dolgot, hogy a srácokkal együtt játszunk… hát… valahogy elfelejtettem megosztani velük, de talán jobb is, így nagyobb meglepetés lesz nekik, csak majd szólnom kell a többi srácnak, hogy ne járjon el a szájuk, ha lehet. :P Dougiet lesz a legnehezebb rávenni, hiszen képtelen titkot tartani. Azt hiszem, neki se kéne a fellépésről szólni. :D
- Nem akarok sulit! *.*- nyögtem fel.
- Megértelek… a strébereket nem szeretik. :D- nevetett Mimi.
- Menj a francba! :P Nem vagyok stréber, csak zseni. ^^
- Na, megszólalt az egód. :D
- Dehogy, csak őszinte ember vagyok. ^^
- Aha… meg hülye. :D
- Télleg Dorka, te hol laksz? :D
- Londonban.
- És, nem hozzánk jársz? :O Szégyelld el magad! :D
- Nem, sajnos. Miért ti hova jártok?
- Ibstock Place…- vágtuk rá egyszerre.- És te?
- Jigsaw Arts.
- Tuti… na, nekem most el kell mennem.
- Hova mész Anny?- gyanakodott Mimi.
- Csak… meg kell beszélnem valamit, valakivel. Sziasztok!- rohantam el.
Gyorsan megkerestem Dannyt, de még mindig a házban volt és a kanapén aludt. XD Úgy látszik, neki nehezen indul a reggel. A szép ébresztés nem használt, mindig átfordult a másik oldalára, így más eszközökhöz folyamodtam. Megkerestem az egyik elektromos gitárját és egy kisebb erősítőt is találtam a szobájában. Csak be kellett izzítanom, és…
- WÁÁÁ!- riadt fel Danny és egyből le is zúgott a kanapéról.
- Zavarlak? ^^
- Dehogy. :P Hééé, az az én gitárom? Teszed le, de rögtön! O_o- kelt fel a földről, majd kikapta a kezemből és alaposan átvizsgálta, hátha kárt tettem benne.
- Nincs baja… :P
- Azért megnéztem. :P
- Ilyen vadállatnak nézel? *.*
- Hát, ami az ebédlőben történt még Lindsayvel… :D
- De ő megérdemelte!
- Szóval csak a Lindsay félékkel vagy agresszív és gonosz. :D
- Meg az idegesítő Danny félékkel is, ha így folytatják. :P
- Nem mondtam semmit. ^^’- lépett hátra egyet. (hogy fél… XD)- Egyébként miért jöttél?
- Jah, hogy… tudsz a fellépésünkről, ugye? ^^
- A…- „gondolkodik”. XD- Ööö…
- A közösről. :P
- Jah, persze, miért? ^^’
- Csak, mert Dougie ugye nem nagyon tud titkot tartani, viszont én a csajoknak nem mondom el, csak a fellépéskor fogják megtudni és…
- Mi lenne, ha a lényeget mondanád? :D
- Kuss! :P Szóval a lényeg, hogy ne szólj Dougienak! :P
- Értettem. És cserébe mit kapok érte? ^^
- Nem okozok benned kárt. ^^
- Hát én nem ilyesmire gondoltam… :P- lépett közelebb, majd megcsókolt.

Amíg mi Dannyvel elvoltunk, de nem csináltuk AZT, ismétlem, NEM CSINÁLTUK AZT, addig Mimi és Dorka mentek az ebédlőbe, hiszen már ebédidő volt és eléggé megéheztek. :D Közben eszembe jutott, hogy nem csak Dannynek kéne szólni és nem csak Dougienak ne szóljanak, hanem a csajoknak is. Nehéz ez a meglepetés dolog. Egyből mentünk mi is az ebédlőbe. Szerencsére Harryék még nem voltak ott, de Danny leült az asztalukhoz. Megmondtam neki, hogy, ha felbukkannak a többiek, akkor mondja meg nekik a meglepetést, persze úgy, hogy Doug semmit ne halljon belőle, bár azt kicsi nehezen lehet megoldani, hiszen mindig a fiúkkal lóg. Ezért mikor megjelent Dougie, félrehívtam Mimihez, cseles, de legalább bejött. Danny pedig jelzett nekem, amikor elvégezte dolgát, szóval elküldhettük Dougiet, hogy nyugodtan tudjunk enni, ugyanis ott undorítóskodott, szórakozott a kajával, de vicces volt azért. XD
- Most mér küldted el? :(- szomorodott el Mimi.
- Mert mondjuk… nem lehetett tőle enni?
- Csak hülyült.
- Remek, de én szeretnék enni. :D
- Amúgy is, túl feltűnő lenne, hogy velünk lóg. XD- nevetett Dorka.
- Főleg úgy, hogy egy basszeros se ül itt velünk. :D
- Sziasztok lányok! :)- ült le Adam.
- Jó, most már igen. :P
- Öhm… rosszat tettem? :S- nézett ránk Adam.
- Ki engedte meg, hogy ideülj? :P- kérdezte Mimi komolyan.
- Jah bocs, akkor megyek.- állt volna fel, de visszarántottam.
- Ne vedd már komolyan! Mindig szívesen látunk. :)- nyugtattam meg.
- Jah, vettem észre. :P